Újra eltelt jó néhány nap ezen a csodálatos Balatoni nyaraláson, amelyet Siófokon töltünk Krisztával és Botival az Aranyparton. A korábbi írásomban már beszámoltam róla, hogy hogyan telt az út és az első napokon milyen jókat fürdöttünk, azóta azonban újabb élményekkel gazdagodtunk és még hátra van 2 teljes nap a nyaralásból.
Az első néhány napot a szállásunkhoz közeli Arany parton töltöttük, ahol jókat lubickoltunk és volt sekélyebb víz is, ahol Boti pancsolhatott. A gyros-os lángosban azonban csalódtam a korábbi évekhez képest és a víz állása is elég magas volt, így új hely után néztünk. Korábban ugyanis az Arany part legvégén lévő Hotel előtti homokos parton is jártunk, bár az a szállásunktól 20 percnyi sétára van. A Petőfi Sétány legelején (vagy éppen legvégén?) lévő hotel előtt homokos térről van szó, ami az Arany part legvégén, a nádas rész mögött terül el. Ez tulajdonképpen a siófoki Tátra utca végén, a Szent István sétány melletti Balaton part.
Homokos és ingyenes strand, hattyúkkal Siófokon
Ide azonban az ingyenes parkolóhelyek miatt érdemes korán indulni. Mi már 8 körül minden nap ott voltunk és a szomszédos utcák valamelyikében találtunk szabad helyeket, mert közvetlenül a parton csak borsos árért lehet parkolni (10-12 órára pedig már nem biztos, hogy megéri ennyit fizetni egy 2-5 perces séta helyett). A hely gyönyörű és ingyenes, a gyerekes családok paradicsoma. Itt is végtelen sekély víz és homok hegyek várják a piciket-nagyokat és persze perzselő napsütés. Mi nagyon imádtuk.
Nem csak strandolni szoktunk azért Siófokon, hanem más programokat is szerveztünk magunknak. Bár Boti leginkább a homokos Balaton partot és a kölcsön kapott játékokat élvezte a legjobban. Szerencsére jórészt aranyos szülőkkel találkoztunk, akik gyermekei szívesen cseréltek Botival játékot. Az abszolút kedvenc (az egész strandon, nem csak Boti számára) egy óriási kukás autó volt, amit persze Botinak is sikerült néha megkaparintania. Rengetek új kis barátot szerzett magának ezen a strandon Boti. Bár volt pár oda nem illő szülői magatartás és néhány problémás gyerek is, de ezeket sikerült orvosolni rövid időn belül.
A strandon mindig a másik játéka a legérdekesebb…
Egyik nap, amikor Boti szokás szerint korán ébredt, elmentünk egy nagyot sétálni, de volt, hogy a központban lézengtünk vagy a Petőfi sétányon élveztük a napsütést. Egyik este még a kivilágított belvárost is megtekintettük és felmentünk a Siófoki Világító Toronyba, ahol Boti jót játszott a digitális asztalokon lévő játékokkal, mi pedig itt is finom limonádét ittunk Krisztával. Az ivásból és az evésből egyébként szinte sportot űztünk és akaratlanul is pontozni kezdtük az egyes helyeket. Volt ahol a nagy amerikai stílusú dizájn és a rock’n’roll zene ellenére is pocsék ízek és órás várakozás várt bennünket egy ebédnél, volt ahol az alapanyagok hiánya miatt alig lehetett valamit rendelni és volt, ahol borsos árat fizettünk a minimális adagokért. Azonban a Tequila Taverna és a Lávakövi Pizzéria nagyon jó helynek bizonyult, ez utóbbiban ezért többször is megfordultunk.
A legjobb Siófoki éttermek listája már elkészült a fejünkben
Bár terveztük, hogy a közelben lévő mini vadasparkot vagy állatkertet is megnézzük, oda sajnos egyelőre nem jutottunk el, viszont elmentünk a Fordított házba, ahol mi is kicsit fejre fordultunk. Boti is és mi is nagyon élveztük. Voltunk a Cirkuszban is, ahol viszont a plakát ellenére nem volt sem majom, sem krokodil.. sőt, a plakáton lévő állatok 90%-a nem is volt egyáltalán a műsorban, csupán egy ló, néhány papagáj és egy csapat kutyus. Boti kicsit csalódott is volt emiatt az Exit Cirkuszban, mivel ő a majmokat várta nagyon.
Egész jó volt az Exit Cirkusz Siófokon, csak a majmok hiányoztak nagyon!
Krisztát pedig az a házaspár húzta fel, akik a szünetben – még kimentünk megpisiltetni Botit – elfoglalták a VIP páholyban lévő helyünket és mikor a porondmester is mondta, hogy szóljunk nekik, akkor sem voltak hajlandóak elmenni vagy bocsánatot kérni, mondván, nem volt lefoglalva a helyünk. Végül kiegyeztek abban, hogy a gyereket az ölükbe veszik és így egy szék felszabadul, mi meg húzzunk oda még egy széket és vegyük ölünkbe mi is a gyereket…. Hát a műsor második fele emiatt, kicsit keserédesre sikeredett, amit a kissé unalmas bohóc sem tudott felvidítani. Azonban sikerült ismét egy ara papagájjal fényképezkednünk és Boti is emelt végre valami értelmeset a cirkusz előtti játékban (a zsákbamacska játék halas verziója).
A következő gyerekprogramunk egy kalózhajós túrázás lesz, illetve a szomszédokkal is szeretnénk majd összefutni a Balaton parton. Aztán pedig irány vissza Szegedre… Reméljük még eseménydús és napfényes lesz ez az elkövetkezendő 2 nap is, ami még hátra van a nyaralásunkból.
Neked is van véleményed a témáról? Írd meg most!