Boti nagy tesó lesz, de vajon húgi vagy öcsi érkezik? Most kiderül!

Most, hogy a koronavírus miatt egy kicsit több szabadidőm van, úgy döntöttem bepótolom a lemaradásomat és néhány blogbejegyzéssel elmesélem Nektek mik történtek velünk az utóbbi időben. Az egyik legnagyobb hír természetesen az, hogy Boti májusban nagy tesó lesz! Bár ő már tavaly augusztus körül, amikor megtudta akkor úgy mesélte mindenkinek, hogy ő már nagy tesó (nem csak lesz). Azóta minden rajzon rajta van Kriszta pocakjában a tesó is és Boti is elkísért minket például az 5D ultrahang vizsgálatra is, ahol élőben is láthatta, hogyan mozog a kistestvére az anyukája pocakjában.

Nem indult túl könnyen ez a terhesség

Még Botira 8-9 hónapot is várni kellett és csupán akkor lett két csík a teszten, amikor már lélekben feladtuk a reményt, most az első próbálkozásra “összejött” a tesó projekt. Mi magunk is meglepődtünk, mert azt gondoltuk, majd egész nyáron élvezhetjük a “gyártási” folyamatokat! 😁

Botinak már a legelső orvosi vizsgálat után elmondtuk, hogy hamarosan nagy tesó lesz! Ekkor Kriszta 7 hetes volt és az orvosnál kapott ultrahang képen csupán egy pötty látszódott. Boti először zavartan nézte a képet, aztán felállt az asztaltól, átölelte Krisztát, megpuszilta a hasát és mosolygott hosszú ideig. Ekkor kapta a kis tesó a Pötyi becenevet Botitól, ami úgy rajta maradt, hogy azóta is így hívjuk.

Az első pár hét után azonban jött a fekete leves. Kriszta nagyon rosszul volt. Hetekre csak az ágyban tudott létezni és azt hitte soha nem lesz vége ennek a terhességnek. Egész nap csak hányt és hányt… több kilót lefogyott és sem étel, sem ital nem maradt meg benne. Egyik alkalommal, amikor Bettivel, Petivel és Danival az Árkádban voltunk egy kiállításon, Kriszta már nagyon vacakul érezte magát. Azonban egy fiatal Árkádos lány odalépett hozzá, hogy tablettjével kikérdezze a vásárlási szokásairól. Még ő szépen válaszolgatott, én Botira vigyáztam, egyszer csak Kriszta a nevemet kiabálta…

Abban a pillanatban, hogy odaléptem hozzá, éppen csak, hogy el tudtam kapni, ugyanis elájult. Gyorsan felemeltem a lábát, levetkőztettem és szóltam Petinek is, aki azonnal segített. A lány végig ácsorgott csak mellettünk, a tömeg pedig simán elsétálgatott mellettünk. Senki meg sem kérdezte, hogy segíthet-e vagy hívjon-e mentőt esetleg. Hiába ájult el és esett össze egy kismama a szegedi Árkádban, az senkit sem érdekelt! Szerencsére gyorsan magához tért. Megitattuk és kapott pár ajándék csokit a hosztesz csajtól is ami a kérdőív kitöltésért járt. Ugyanis ahogy ülni tudott Kriszta, folytatták és végül be is fejezték a kérdőívet… 😏

Később sem lett egyszerűbb a második terhesség

Kriszta ezután még jobban ágyhoz volt kötve és volt olyan éjszaka amikor már annyira rosszul volt, hogy kihívtuk az ügyeletet. Azok persze jól leosztottak minket, hogy ilyenért kihívtuk őket és annak ellenére, hogy elmeséltük, hogy nemrégiben el is ájult, ők ránk förmedtek, hogy máskor simán ébresszük fel hajnali 3-kor a 3 éves gyerekünket és sétáljunk be a rosszul levő kismamával gyalog az ügyeletre. Végül nem adtak sem gyógyszert sem receptet, de még csak doktort sem hívtak. Csak felírták az adatokat és azt tanácsolták törjön össze egy magnézium tablettát és igya meg.

A nagy tanács semmire sem volt jó, ugyanis hajnalban végül mégis csak bevittem Krisztát a klinikára (Botit felébresztve). Ott kiderült, hogy nagyon ki van száradva és rögtön benn is fogták. Több napig voltunk külön és nagyon megkínlódtunk mindannyian ezeket a napokat. Botinak hiányzott az anyukája, nekem is a párom, neki pedig mi. Szerencsére egy aranyos lánnyal (Anitával) megismerkedett a kórteremben, akivel tartották egymásban a lelket és azóta is jóban vannak.

Az első trimeszter letelte után kicsit javult a helyzet. A hányás megszűnt (amit valószínűleg nagy önkontroll is segített), ám jött a Botinál is megjelenő terhességi cukor. Így még az elején a hányás miatt nem tudott enni, azóta meg a terhességi cukor miatt nem tud. Szigorú szénhidrát diétán van, naponta többször szúrja magát és méri a vércukor szintjét, gondos étrendet követve számolgatja melyik étkesére mit és mennyit ehet. Botinál ennyire szigorú diétára nem volt szükség, most mégis sokszor mért rossz értékeket, ami miatt már többször szóba került az esetleges inzulinozás is a belgyógyászaton ahová kéthetente járnia kell emiatt.

Boti lesz a világ legjobb nagy tesója!

A sok szenvedés és kínlódás tetézéseként most még bejött ez a koronavírus miatti vészhelyzet is, ami miatt mind a magánorvosi látogatások, mind az ambuláns rendelések elmaradtak bizonytalan ideig. Boti is itthon van, mert Szegeden bezárták az óvodákat hivatalosan is. Így most a lakásban önkéntes karanténba vonulva múlatják az időt, ameddig el nem jön a pillanat, amikor indulni kell szülni.

Hivatalosan május 3-ra vagyunk kiírva és Boti várja talán a világon a legjobban. Többször voltunk unokahúgánál Vandánál is (Kriszta nővérének, Móninak a kislánya, aki most született az ősz végén) és olyan kedvesen, óvatosan, szeretettel játszik vele és gondozza, hogy könny szökik mindenki szemébe aki látja.

A rajzain is mindig feltüntetni Pötyit Kriszta hasában és naponta milliószor ölelgeti és puszilgatja Kriszta hasát és mondogatja neki, hogy “Szeretlek kis Pötyörő!”, meg hogy “Te egy kis cukorfalat vagy!”. Annak ellenére pedig, hogy Boti a legelején kisfiú tesót akart, hamar és határozottan kiderült több, független helyen is, hogy kis csaj érkezik a családba! 😍 Boti pedig napról napra egyre jobban várja már Zitust, a kis húgit! 😘

Ha tetszett az írásom, kövessetek Facebookon és Instagramon is
és nyomjatok rá a Tetszik gombra! Köszi!