Hihetetlen, de már 35 éves vagyok!

2018. május 9. 08:45-től már én is 35 éves vagyok! 35 éves apukaként pedig ideje magamba néznem és összeszednem mi mindent értem el, mire vagyok büszke és hol tartok. Azt hiszem kijelenthetem, hogy a legjobb úton haladok, pedig néhány évvel ezelőtt még ezt nem is gondoltam volna…

Még kristálytisztán emlékszem, amikor “néhány” évvel ezelőtt, torkom szakadtából üvöltöttem az Alvin és a Mókusok: 21 múltam című számát, konstatálva, hogy már én is elmúltam 20 éves… azóta meg ismét eltelt újabb 15 év és ideje újraértékelni ezeket a sorokat:

21 múltam, érzem, lassan elindultam
Nem tudom, hová tartok, és azt sem, hogy eddig hova jutottam
Mert valaki néha fogja a kezem és valaki csak egyszerűen hátba rúg
Haladok előre, amerre tart az út
 

 
Pedig olyan sokszor hajszál választott el attól, hogy ne így alakuljon az életem. Éltem már Szerbiában, Magyarkanizsán, Szolnokon, Budapesten és most végül Szegeden kötöttem ki. A középiskolát gépésztechnikusként fejeztem és a főiskolán is majdnem a multimédia szakirányt választottam, ehelyett végül alkalmazásfejlesztő, mérnök informatikus lettem. Dolgoztam már almaszedő napszámosként, ételcsomagoló gépkezelőként és betanított autó elektronikai alkatrész készítő szalagmunkásként is, mire végül megtaláltam önmagam és egyéni vállalkozó, PHP backend webfejlesztő lettem. Bár közel 10 évig doboltam a Tolerancia punkrock együttesben, nem ragadtam le a hétvégi koncertezéseknél amiket úgy élveztünk, mégis a fiatalkori életérzést meg tudtam őrizni magamban és a komoly apuka szerepben sem felejtem el ezeket. 😎
 

 
Bár a korábbi kapcsolataimban soha nem is merült fel bennem komolyan, hogy én valaha is apuka lehetnék. Örök kétségek gyötörtek, hogy vajon milyen szülő lennék. Az én szüleim persze örök pozitív példaként álltak előttem mind a házasság, mind pedig a gyereknevelés terén. Ez sokszor túl nagy nyomást is tett rám. Féltem, nekem soha nem fog sikerülni az, amit ők elértek. Nagyon örülök, hogy végül 2012-ben rám is rám talált az igaz szerelem és a világ legszebb nője mellett élhetem az életem. 😍 Egy alaposan megtervezett és tökéletesen kivitelezett lakodalom és egy izgalmas görögországi nászút után, pedig immáron hármasban folytathatjuk közös életünket, miután 2015-ben megszületett szerelmünk gyümölcse: Boti. 😊

Sok testi és lelki váltságon mentem keresztül az utóbbi időben, de végre kijelenthetem, hogy boldog vagyok. Jó munkahellyel rendelkezem, biztos anyagi lábakon állok, egészségesnek érzem magam és egy hűséges feleséggel valamint egy csodálatos kisfiúval oszthatom meg a mindennapjaimat. A szabadidőm egyre színesebben tudom beosztani. Számtalan programot és élményt élek át és azok a barátok is mellettem vannak, akik igazán számítanak! 😉

Fontos, hogy 35 évesen még mindig tudok független maradni amennyire ez lehetséges. Önmagam adhatom külsőleg és belsőleg és azt csinálhatom amit szeretek. Az persze csak hab a tortán, hogy ezt meg is fizetik. 😁 Párommal igazi harmóniában élünk és sok közös tervet dédelgetünk. Botival, a kisfiammal pedig az őszinte apa-fia kapcsolaton túl, igazi jó barátok is vagyunk. Szerencsére öcsémékkel is jó viszonyt ápolunk, még ha egymástól mesze is sodort az élet bennünket és arra is büszke vagyok, hogy egy aranyos kisfiú (Máté) keresztapukája lehetek. Boti persze egyaránt imádja öcsém kislányát, Marát és Zoli barátom kisfiait: Mátét és Dávidot is.

Itt vagyok tehát 35 évesen és nem érzem azt, hogy valamiről is lemaradtam volna, így hogy apuka vagyok. Tele vagyok életcélokkal, tervekkel (pl. a legújabb a párizsi Disneyland) és a munkám mellett jut időm a családomra és a hobbimra is (PlayStation4). Bár mostanában egyre többet merengek a múlton és sok régi képet osztogatok meg az Instagramomon is, csak a jókra és a szépekre emlékeszem és a rosszakon igyekszem túllépni, elfelejteni, megbocsájtani.
 

 
Mivel a végtelenségig tudnám sorolni azt a rengeteg történetet amin keresztül mentem ez a 35 évem alatt – és nem is mind tűrné el a “nyomdafestéket”, 😅  ezért inkább zárom soraimat és tervezgetem a hétvégi, szűk családi körben megtartandó születésnapi partimat, amelyet az egyik kedvenc (korlátlan étkezést biztosító) éttermemben fogok tartani, a Kastélykert fogadóban.

Azért, attól, hogy ilyen “öreg” lettem, még nem fogom abbahagyni a blogolást és már most tervezem a következő témákat is:

• Boti új kis barátja, avagy ismerkedés szülőként
• Makói Hagymatikum kontra Mórahalmi Erzsébet fürdő
• Apuci és az szegedi autószerelő műhelyek
• Boti válogatott aranyköpései (2017)