Lakodalom gyerekekkel

Bár már korábban is voltunk lakodalomban Botival (2016-ban, Ági és Peti esküvőjén), de akkor még Boti nagyon kicsi volt, így csupán néhány órát volt csak jelen a nagy eseményen. Most hétvégén viszont Lili és Csongor nagy napját már ő is végig élvezhette, így megtudhattuk, milyen is egy lakodalom gyerekekkel. Volt jó sok nevetés, szaladgálás és sok-sok játék és egész nap annyit pörgött, hogy a végére a kimerültségtől jól be is aludt.

Lakodalom gyerekkel, Magyarkanizsán

Lili az első unokatestvérem és kereszttestvérem, aki 7 évvel fiatalabb mint én és az egész gyerekkorunkat együtt töltöttük (egyszer biztosan fogok legalább egy nosztalgiázós posztot írni erről és arról is, hogy mit jelent és mi volt az a: CSALIGA). Most, hogy már mindannyian felnőttek lettünk, elsodort az élet mindannyiunkat messzire egymástól, de azért örömmel vettünk részt mi is a házi lakodalmukban, amit 2018. július 7-én tartottak a családi otthonuk udvarán.

Volt ott eszem-iszom, dáridó és persze sok-sok vendég is. Szülői szemmel nézve pedig nekünk már az volt inkább a lényeges, hogy Boti hogyan fogja érezni magát, lesznek-e gyerekek is. Mivel öcsémék is ott voltak, így azt tudtuk, hogy Mara is ott lesz, így játszótársban nem lesz hiány. Azonban a vendégek között ott volt Luca és Tomi is, akikkel négyesben végigpöröghették az egész estét. Egy vödör leselejtezett játék igazi kincsnek bizonyult mindannyiuk számára, akárcsak egy óriási farönk és az egész udvar. Sokat szaladgáltak, táncoltak, ugrándoztak és persze rengeteget nevettek. Ez pedig a mi egész esténket is bearanyozta. A nap végére Boti annyira elfáradt, hogy a Dédi mama karjaiban aludt el mulatás közben.

Menő Star Wars sebtapasz, sérült Jedi harcosoknak

Boti természetesen már lehorzsolt térddel érkezett a lakodalomra is, de a futkározást itt sem hagyta abba. Több alkalommal is elesett és volt, hogy még Mara is ráhuppant a lendülettől. A kezeit természetesen szintén lehorzsolta, a fején egy óriási piros pukli ékeskedik és a térdét is véresre súrolta a beton. Szerencsére Boti az ilyen fájdalmakat sokkal jobban viseli, mint ha például nem azt a zenét tesszük be az autóban, amit ő szeretne. Így néhány könnycsepp elmorzsolása után, újra a szaladgáló gyerekek közt volt már ő is.

Az “óriási” sérülést pedig még jobban el tudta viselni, miután egy nagyon menő Star Wars-os sebtapaszt is választott magának a boltban. Meg is jegyezte, hogy ezektől a Star Wars főszereplőktől félt a múltkor annyira, amikor fényképezkedtünk velük… Azóta pedig igazi Jedi harcosként, büszkén viseli a lakodalomban szerzett “harci” sérüléseit. Első sebtapaszként pedig azt kérte, amelyiken a “Kuka-robot” van!

Van aki olvassa az apuci blogot?!

Bár a statisztikai adatok alapján, naponta kb 150-300 egyéni látogató böngészi az apuci.blog oldalait, hozzám csak a legritkább esetben jut el személyesen információ vagy visszajelzés, hogy bárki is olvasná az írásaimat és nem csak a nyereményjátékok miatt követné az oldalamat. A hétvégi lakodalomban azonban az egyik vendég, Beáta – aki történetesen a menyasszony tanúja és régi ismerősöm – odajött hozzám és elmondta, hogy ő bizony szokta olvasni amiket írok.

Nagyon megörültem, mert iszonyatosan jól esett! Ezért, ha esetleg más is visszajelezne nekem akár privát üzenetben, akár személyesen, akár a Facebook-on, értékelés formájában (https://www.facebook.com/pg/apuci.blog/reviews), annak nagyon-nagyon örülnék. A vissazjelzések újabb lendületet és motivációt adnának a posztok írásához és az elismerés óriási kincsként jutalmazna engem, ebben az egyébként teljesen non-profit tevékenységben. Nyugodtan írhattok témákat is amiről szívesen olvasnátok és igyekszem mindet a közeljövőben behozni az oldalra és apukás szemmel mesélni róluk! A következő írásomban a terveim szerint a szobatisztaságról fogok írni.