Mennyi mindent tud egy két és fél éves gyerek?

Néha eltűnődöm, hogy mennyi mindent tud már két és fél évesen Boti. Nemrég hoztuk még csak haza a szülőszobából és most meg már kész nagyfiú. Próbáljuk kiélvezni a gyerekkorát amíg lehet, hiszen egy kettőre itt az óvoda, aztán az iskola, majd állása lesz, megnősül, elköltözik, mi meg maradunk Krisztával kettesben egymásnak. Ez a letargikus gondolatmenet már most elszomorít, pedig még csak nemrég született, de már most többet jelent számunkra mindennél a világon és szeretnénk minél tovább kiélvezni a Vele töltött időt! 😚

Még csak nemrég született és már most mennyi mindent tud!

Boti április 26-án volt pont két és fél éves és a napokban gondolkodtam el rajta, hogy milyen okos és ügyes nagy fiú már és hogy milyen sok mindent tud a világról. Bár soha nem járt bölcsibe, mégis nagyon közvetlen, kedves és barátkozó. Bár ennek azért hátrányai is vannak, amikről még fogok írni a következő írásaimban. Boti mindig is nyitott volt a világra és bár kissé akaratos és türelmetlen, a legtöbbször el is éri a célját.

Krisztával sokszor nézzük, ahogy édesdeden alszik esténként az ágyikójában és napról napra egyre nagyobb és okosabb. Pedig még csak két és fél éves! Azt hiszem bátran kijelenthetjük, hogy Boti, életünk nagy műve. 😁 Sokan keresik az élet értelmét, én úgy érzem már megtaláltam!

Néha átfut a fejünkön, hogy mennyi mindenen is mentünk már keresztül az elmúlt években. Nemrég még azon aggódtunk, hogy soha nem fog összejönni a kis baba, amit annyira szeretnénk, aztán egyszer csak, már nagy hassal tervezgettük a gyerekszobát és online nézegettük a babaágyakat és azon kaptam magam, hogy a böngészési előzményeim jó része a születendő kisbabánk körül forog.

Már akkor Ő volt a legfontosabb, amikor még meg sem született!

Még meg sem született Boti, de sorra nézegettük a terhesség hétről-hétre írásokat és szinte napra pontosan tudtuk, hogy a pici éppen hány centis, mije fejlődik éppen akkor és hogy még hány hét van hátra a nagy napig, amikor meg fog születni a csöppség. Az első digitális szívdobbanás, az első mocorgás és a hullámzó pocak látványa mind-mind olyan feledhetetlen momentum volt az életünkben, ami már Botihoz köthető, pedig még meg sem született.

Emlékszem, az első 4D ultrahangra, amikor az orvosok egyértelműen kijelentették, hogy ez bizony kisfiú lesz. Akkor fogalmazódott meg bennünk az addig „Fannika” néven emlegetett leendő kislányunk új és végleges neve, a Boti. Hiszen valamilyen csoda folytán, már akkor megéreztük milyen lesz a kisfiúnk jelleme és Krisztával egyhangúan tudtuk, hogy Ő bizony Boti kell, hogy legyen.

Esténként mindig egy versikével tértünk nyugovóra, amit apuci mondott Botinak. Ezt a verset még most is nagyon szereti Boti és sokszor mondja, hogy meséljünk arról az időszakról, amikor még „Boti pici volt”. Mi pedig végeláthatatlanul áradozunk arról a kis csöppségről, aki felfedezte szépen lassan a nagy világot. Megismerte a szüleit és rendkívül gyorsan a világ legboldogabb emberévé tette őket. 😍

Hihetetlen, hogy mi mindent tud a két és fél évesünk!

Boti szerencsére semmiben nem volt elmaradva kortársaitól és mindent időben vagy annál valamivel korábban elkezdett csinálni. A legkorábbi nagy sikerélmények, mint a nézelődés, a saját végtagok felfedezése vagy az első szívből jövő kacaj, egy szülő számára a világot jelentik. Az idő múlásával pedig egyre több mindenre lett képes a gyermekünk. Talán a gyereknevelési trükköknek is köszönhető vagy csak a szívből jövő szeretetnek és a sok gondoskodásnak, hogy Boti azzá az okos két és fél évessé vált, akit mindenki úgy szeret. Mindenesetre mi rendkívül büszkék vagyunk rá, hogy ennyire nyitott és vicces kis fickóvá érett, a bölcsibe járás nélkül is. 😊

Két és fél évesen már ezeket tudja Boti:

• Határozottan sétál és rendkívül ügyesen fut,
• Megáll a járda szélén, szétnéz mielőtt átkelnénk együtt az úttesten,
• Lépcsőzik egyedül, segítség és kapaszkodás nélkül,
• Érthetően és illedelmesen beszél velünk és idegenekkel is,
• Változatosan fogalmaz, ragoz és a toldalékokat, valamint az igeidőket is jól használja,
• Köszön, bemutatkozik és ügyesen mondja, hogy „egészségedre” ha hapcizunk,
• Vásárol, fizet a kasszánál és a különböző játékokba is ő dobja be a pénzt,
• El tud számolni 11-ig,
• Ügyesen kifújja az orrát zsebkendőbe (bár még mi fogjuk a zsepit),
• Több dalt is ismer és fennhangon tudja is őket énekelni,
• Zenél és dobol (egész jó ritmusérzékkel!),
• Külön kis asztalnál egyedül eszik villával és kanállal,
• Tud üvegpohárból és akár 2 literes palackból is inni,
• Egyedül elmegy és ráül a bilire pisilni,
• Segítség nélkül felmászik a WC-re és bele pisil,
• WC papírt használ, elpakolja a szűkítőt és a fellépőt, lehúzza a WC-t,
• Egyedül kezet most szappannal és törölközővel megtörli a kezét,
• Segít főzni, takarítani, összepakolni a játékait,
• Külön ágyon, külön szobában alszik (kiskora óta),
• Húsvét óta nem kéri még alváshoz sem a cumit (elvitte a nyuszi),
• Egyedül tud fürödni a kádban és hajat is mos,
• A fogmosás is megy neki, de ezt jobban szereti ha apuci csinálja,
• Tudja a teljes nevét, a mi nevünket és a lakcímünket is,
• Ismeri a színeket (és már nem okoz gondot a sárga szín sem 😅),
• Néha olyan meglepő tárgyakat, járműveket és állatokat is felismer amin én is meglepődök (betonkeverő, quad, tukán stb.),
• Nagyon szereti a „gondoltam” játékot és ügyesen kitalálja a körülírt dolgokat,
• Ismer számtalan érzést: hideg-meleg, viszket, fáj, undorító, szeretlek,
• Jól eljátszik egyedül és kész történeteket ad elő játékaival,
• A kirakókat, kockákat, puzzle-öket nagyon ügyesen önállóan összerakja,
• Tud buborékot fújni, rollerezni, ugrálni és földön mászni,
• Régóta tud füllenteni és kiváló fantáziájának köszönhetően kitalált dolgokat is valósként mesél el,
• Akrobatikus mutatványaival a frászt tudja hozni a mamákra (magasra mászik, ugrál, szaltózik, bukfencezik…),
• Jól bírja a fájdalmat, nagyon ritkán sír sérülés miatt (akkor pedig egyáltalán nem sír, ha tudja, hogy ő a hibás érte, hogy megsérült – pedig mi előre mondtuk, hogy ez lesz),
• Büszkén viseli a sérüléseit, szeret dicsekedni velük és a sebeket egyedül be is kenegeti krémmel ha kell,
• Ha a kedve olyan, akkor egyedül tud már öltözni és vetkőzni is (cipőt, sapkát, sálat, zoknit, pólót, pelust vagy nadrágot…),
• Szereti a közösséget, a gyerekeket és a férfiakkal különösen jó barátságot ápol,
• Régóta tud már koccintani, mulatni, táncolni és persze Majomparádéra állatokat utánozni,
• Vannak játékok, amiket ő talált ki és a mai napig játszunk,
• Imád parancsolgatni és tanítani meg persze kioktatni, hogy mit és hogyan kell csinálni,
• Jól tud alkudozni és átszervezni dolgokat (pl. apuci cipelje Botit és anyuci hozza inkább a nagy szatyrokat),
• Szereti a kreatív dolgokat: a legózást (duplo), a homokozást, a kifestőzést és a gyurmázást,
• Szeret a szabadban lenni, barátkozni, játszóterezni, különböző programokra kimozdulni,
• Szeret velünk hülyéskedni, kergetőzni, bújócskázni, birkózni és ökörködni,
• Szeret puszit adni, ölelkezni és elmondani ha éppen hiányzunk neki,
• Szeret telefonálni, fényképezni, videózni és telefonon fejlesztő játékokkal játszani,
• Amit pedig nem tud, de ő meg van róla győződve, hogy tudja: olvasni, fütyülni és angolul beszélni.