Egy évvel ezelőtt még nem is gondoltuk volna, hogy ekkorra már Mórahalmon fogunk élni. Azt pedig főleg nem, hogy egy saját építésű házban! Az álom azonban teljesült és mi is a kertvárosi életet választottuk a nyüzsgős Szeged helyett, ahol több mint 10 évet leéltünk.
Az egész akkor kezdődött, amikor a csendes környéken lévő szegedi albérletünkből, annak eladása miatt el kellett költöznünk. Végül a belvárost választottuk, hiszen csupán két sarokra ott volt a munkahelyem, így logikusnak tűnt, hogy pár perc sétával be tudok majd járni. Akkor még nem is sejtettük, hogy nem ez alapján kellett volna döntenünk.
Nagyon nehéz volt kisgyerekkel albérletet találni Szegeden, pedig akkor még csak Botival szerettünk volna költözni. Még az olyan hirdetések, mint a “családoknak ideális választás” is elutasított minket, amikor megmondtuk, hogy egy 3 évessel költöznénk. Azt mondták, hogy a gyerek biztosan hangoskodna meg szaladgálna, ők meg ott laknak egy emelettel feljebb és őket ez zavarná… Így nagyon örültünk, amikor megtaláltunk egy felújított, szép kis albérletet Szeged közepén.
A modern kis lakás kedves tulajdonosa még azt is megengedte (másokkal ellentétben), hogy bejelentkezzünk a lakcímre és a vállalkozásomat is oda jelentsem be. A szomszédok is kedvesek voltak, Boti például egészen megszerette a szomszéd kutyust Jack-et, sokat játszottunk vele az udvaron.
Azonban a Mars téri környék nagyon nem volt jó. Szeged legalja gyűlt össze a környéken és a környékbeli sikátorokban. Szó szerint kellett kerülgetnünk a részeg oda vizelő hajléktalanokat, az önkívületi állapotban fetrengő drogosokat és a lépcsőházban, ahová a babakocsit szerettük volna rakni, több alkalommal is drogozni jártak be (volt, hogy még a tűt és egyéb használt eszközöket is maguk után hagyták). Szóval a környék egyáltalán nem volt gyerekbarát. 🙄
Ráadásul az év végére a betonbiztos munkahelyem is úgy döntött, hogy nélkülem könnyebb lesz nekik, így hiába költöztünk közel a munkahelyhez, nem kellett bejárnom. Szerencsére már évek óta volt másodállásban saját vállalkozásom, így ugyanúgy tudtam Szegeden weboldalakat készíteni cégek számára, mint korábban, csak szabadabb időbeosztásban.
Körbejártuk Krisztával az összes Szeged környéki kis várost és falut, illetve Szeged külterületeit is, de ár-érték arányban Mórahalom bizonyult a legjobb választásnak. Gondolva a jövőre, olyan helyet akartunk ahol minden van, amire a gyerekeknek szükségük lesz majd. Ez a város volt a legmodernebb és a legfüggetlenebb Szegedtől és az önkormányzati támogatások és a kedvező telekárak is ide csaltak bennünket.
Szerencsénkre, pont akkor nyílt meg a babaváró program, ami segítségével teljesen önerő nélkül kezdhettünk bele az építkezésbe. Emlékszem a napra, amikor először jöttünk el megnézni az üres telkünket. Kriszta már terhes volt és a napokban ért be a hányós időszakba. Így 5 perc hányingerrel átitatott látogatás után, vissza is utaztunk Szegedre. 😅
Azért már ekkor láttuk, hogy jól döntöttünk, mivel Boti alig akart vissza utazni, annyira élvezte a kint létet és a természetet. Tudtuk, hogy ha felépül a házunk, akkor imádni fogja az udvart és a környéket (ahol nagyon sok gyerek lakik).
Így kezdődött hát az egész, s mára már mi is mórahalmi lakosok vagyunk!
A következő írásomban beszámolok arról, hogyan lehetett önerő nélkül, 0 Ft-ból, négy szobás, 106 négyzetméteres modern házat építtetni és arról is mesélek majd, hogy milyen különbségeket vettünk észre már most a nagyvárosi Szeged és a kisvárosi Mórahalom között.
Ha tetszett az írásom, kövessetek Facebookon és Instagramon is
és nyomjatok rá a Tetszik gombra! Köszi!
Neked is van véleményed a témáról? Írd meg most!