GYEREKSZÁJ: 18 ARANYKÖPÉS 2018-BÓL

Mivel tavaly is készítettem egy összeállítást, Boti 13 aranyköpéséből, 2017-ből, most ismét összegyűjtöttem néhány vicces mondatot, sztorit immáron 2018-ból is. Fogadjátok szeretettel!

Bújócska

Alig léptünk be 2018-ba, még csak január eleje volt és az éppen, hogy csak 2 éves kisfiunk egyszer csak bemászott az ágyunkba. Rám szólt, hogy bújjunk be a takaró alá (de csak mi ketten). Kérdezem tőle, hogy de mégis miért bújjunk el? Erre ő: – Anya veszélyes!

Torna

Nagy büszkeségünk volt, hogy a 26 hónapos gyerekünk már el tudott számolni 6-ig, ezért mindig örömmel néztük, a szárnypróbálgatásait a számolás terén. Egyszer éppen tornázni kezdett és mi nagy izgalommal vártuk, hogy most is elszámol majd 6-ig és mi büszkén tapsolhatjuk meg majd a végén. El is kezdett tornázni és közben számolni: – 1 ……, 2 ……., 3 …….., 4 ……..

Majd elhallgatott és lefeküdt. Pihegve így szólt: – Boti elfáradt!

Indulás előtti procedúra

Bár még a mai napig is nehezünkre esik elindulni valahová. 2018 elején is kihívás volt elindulni Botival bárhová is. Szintén még januárban történt az eset, amikor indulás helyett – még mi felöltözve az ajtóban vártuk – ő körbe-körbe futkorászott a szobában. Már éppen elszédült volna, amikor hirtelen megáll. Kérdően ránk néz és így szól: – Boti hova fut?!

Dani módra!

Év elején még sok érdekes dolog ment a TV-ben és közösen, hármasban néztünk valami oktató, fiatal gyerekekről szóló tudományos dokumentum filmet. Éppen azt mutatták be, hogy már egész fiatalon is csodákra képesek ezek a kicsik. Az egyik kisfiúnál Botira néztem és mondtam neki, hogy ugye Te is ilyen intelligens vagy Boti?
Erre Boti: – Nem!

Azóta szerencsére már kinőtte ezt a korszakot, de most Dani válasza mindenre ez. Például most a szülinapján megkérdeztem, tőle, hogy tetszik-e az ajándék amit vittünk neki, de ő is: NEM-mel válaszolt. Aztán lehet csak őszinte… 😁

Talán igazat mondott

Éppen hülyéskedtem Botival és kacarászás közepette mondtam neki:
– Boti! Te egy csoki puding vagy!
– Nem! – válaszolt határozottan.
– Akkor mi vagy?
– Egy állat! (és akkor még nem is sejtettük, hogy milyen igazat mondott!)

Az első vicc

Még bőven a pelenkás korszakban, amikor még nem kezdtük a szobatisztaságra nevelést, Boti egyszer csak nagyon erősködött, hogy Kriszta cserélje ki a pelusát. Mondogatja, hogy kaka-kaka. Kriszta többször is kérdezgeti, hogy biztos-e, de Boti elég határozottan állította, hogy igen. Annak ellenére, hogy nem volt érezhető semmilyen formában, Kriszta elkezdte levetkőztetni Botit, aki erre nevetésbe tört ki, majd így szól:
– Nincs is kaka! Boti vicces! 😂

Túl korán kezdi

Botival éppen boltosat játszottunk és mindkettőnknek ugyanannyi pénzt osztottam szét. Még mielőtt elkezdhettünk volna bármi értelmeset is csinálni, Boti egyszer csak elrohant és egy játék konyhakéssel tért vissza:
– Boti elrabolja pénzed!

Az első ovis emlék

Még tavaly áprilisban voltunk nyílt napon a Gedói oviban (ahová ma már Boti jár). Amikor vége lett a nyílt napnak és Boti kijátszotta magát, alig akarta elhagyni az udvart. Ütlegelni kezdte az ajtót és vissza akart mászni. Mikor nagy nehezen rávettük, hogy mégis csak induljunk már haza, akkor szomorúan hátranézett és így szólt: – Boti még visszajön! (és hát igaza lett!) 😊

Szobatisztaság

Amikor már egész jól ment Botinak a szobatisztaság dolog, májusban egy szép hétfői napon, TV nézés közben eszembe jutott, hogy Boti már jó ideje nem ment el pisilni. Ezért halkan a fülébe súgtam: – Boti! Mikor mész el pisilni?
Erre ő meg az én fülembe súgja: – Szombaton!

Az első, pelus nélküli séta

Amikor júniusban először mentünk pelus nélkül egy hosszabb sétára, megkértük Botit, hogy szóljon ha pisilnie kell majd.
Erre ő: – Jó! Boti pisil tóba. Lepisili kacsákat!

Esti félreértés

Egyik este, Boti bámul ki az ablakon. Selypítve, alig érthetően ennyit mond: – Anya! Ott a vijágító tojony…
Kriszta félreérti a végét és megkérdezi: – Milyen tojás?
Erre Boti csalódottan és kioktatóan: – Ajj anya! Nem tojás, hanem torony! Tojás nem is hasonlít a világító toronyra!

A kis okos

Egyik ebédnél Kriszta szól, hogy kész az ebéd és üljünk az asztalhoz.
Boti persze azonnal kijavítja: – Nem az asztalra, hanem a székre. Az asztalra nem szabad ülni!

A bolt előtt

Éppen egy bolt előtt vártuk, hogy Kriszta bevásároljon, addig a bejáratra kihelyezett tiltó jeleket néztük. Volt ott kaja áthúzva, kutya áthúzva, fagyi áthúzva meg mindenféle. Erre Boti megvilágosodottan: – Kutyus nem mehet be, mert mindent lekakil!

Kicsomi videó

Botival KICSOMI videókat nézünk Youtubeon, a Tv-ben. Amikor én már nagyon ráuntam, hogy mindenféle gyerekjátékot kicsomagolva úgy örülnek neki, mint aki még életében nem látott hasonlót sem, megszólaltam: – Botin, ne nézzük már ezt, olyan hülyeség!
Erre Boti: – Apuci! Ez nem hülyeség. Ez festőkészlet!

A férfi!

Boti szokás szerint a végsőkig feszítette a húrt és ökörködik megállás nélkül. Bármit mondok nem reagál, végül így szólok:
– Boti! Neked nincs agyad?!
Erre Boti büszkén: – De kukim van! 😅

A sárga színnel még mindig gondok vannak!

Már korábban is gondjaink voltak a sárga színnel, de még 2018-ban is keverte a narancs sárgát és a citromsárgát a gyerek. Ezért rajzoltam neki egy szép narancsot és megkérdeztem tőle, tudja-e mi ez. Erre Boti: – Dinnye!

Mondtam neki, hogy nem. Ez egy narancs és narancssárga színű. Boti el is ismétli: narancssárga.
Ezért, hogy nyomatékosítsam benne, hogy a narancs narancssárga, ismét biztatom, hogy mondja el lassan, ez milyen gyümölcs?
Erre Boti: – Diiiinyeee

Zöld

Botival éppen a Sunny Bunnies-ről beszélgettünk autózás közben. Valahol a város közepén járhattunk egy lámpánál amikor arról faggattam, hogy melyik színű nyuszi a kedvence. Erre ő: – Zöld!
Bár tudtam, hogy ez a kedvence, azért kételkedve újra kérdeztem (hogy legyen téma): – A zöld nyuszi a kedvenced?
Erre Boti: – Zöld a lámpa. Lehet menni!

Ráérsz?

Boti: – Apa! Most ráérsz?
Én: – Igen!
Boti: – Mire?

Ha tetszett az írásom, kövessetek Facebookon és Instagramon is
és nyomjatok rá a Tetszik gombra! Köszi!