Mikor van itt az ideje, hogy a gyerek leszokjon a cumiról?
Egyáltalán mennyire cumi függő?
Ha nincs cumi, kinek lesz az nagyobb szívás a gyereknek vagy a szülőnek?!
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket nyilván csak akkor tesz fel az ember magának, ha külső nyomás hatására, rá próbálja venni csemetéjét, hogy váljon meg szeretett függőségétől. Ez a kor nálunk két éves kor után jött el pár hónappal. A cél ugyanis az volt, hogy ősszel Boti elkezdi az óvodát és hát az ovi látogatáson a cumimentességet és a szobatisztaságot emelték ki, mint fontos feltétele a beiratkozásnak. Nálunk pedig sajnos még egyik sem alakult ki.
Először leírom saját tapasztalatomat, majd néhány hasznos tanácsot, tippet-trükköt is megosztok veletek ha Ti is valamilyen módszert kerestek cumi leszoktatásra.
Botival szerencsénk van, ő nem az az egész nap cumizós fajta. Nem is tudna egész nap cumizni, annyit szövegel 🙂 Viszont délután és este csak is cumival ment aludni. Így viszont percek alatt bealudt és végig is aludta az éjszakákat szépen. Ideális gyerek… volt… Aztán, kitaláltuk, hogy ideje megszabadulni a cumitól, hiszen mindjárt itt az ovi (na jó, még fél év hátra van…). Viszont itt jönnek a húsvéti ünnepek, amik nagyszerű apropót biztosítanak a cumi elhagyáshoz. No meg persze szülői nyomás is nehezedett ránk, hiszen én már 10 hónaposan nem cumiztam és anyukám ezt nem rejtette véka alá… Mondjuk, ugyanezt a történetet a korai szobatisztaságról is már kívülről fújuk 🙂
Így hát, 2018 húsvétján majd elviszi a Nyuszi a cumit. Már egy hónappal előre elültettük a kis agyába Botinak, hogy ha odaadja a cumit a Nyuszinak, akkor kap naaaagy ajándékot. Ezt már akkor is tudta, ha álmából ébresztve kérdeztük meg. Így a nagy napon, miután elkészült a fészek, gyorsan be is dobta a cumikat a fészekbe, könnyes búcsú nélkül.
Kicsi Boti és a cumija
Este azért 1x-2x megkérdezte lefekvéskor, hogy hol a cumi. De miután elmondtuk, hogy kinn van a fészekben és reggelre ajándék lesz helyette, rövid idő után elaludt. Másnap nagy volt az öröm, cumi sehol, de ajándék halomszámra. A délutáni alvásnál sem kereste, de azért nyöszörögve tudott csak nyugovóra térni. Talán az első két nap még könnyen ment, de aztán mintha kicserélték volna. Lehet a front, egy kis megfázás és a dackorszak is közre játszott, de egy istenért nem akart aludni és csak sírt és sírt egész nap.
Egyszer sem kérte a cumit és mikor kérdeztük tőle, ő határozottan állította, hogy a Nyuszi elvitte, nincsen. Ettől függetlenül éreztük rajta, hogy hiányzik neki. Órákon át sírt és ilyen szörnyű éjszakáink régóta nem voltak. Másfél hétig kínlódtunk, mire normalizálódni kezdett a helyzet – noha, fogalmunk nincs van-e egyáltalán köze a cumihoz. A délutáni alvást viszont egyszerűen kihagyta. Lemondott róla. Csak akkor alszik ha már leragad magától a szeme. Este is azért picit nehezebben tér nyugovóra mint korábban, de most már kezdem érezni, hogy visszaállunk lassan a normális kerékvágásba és egy új napirendet kialakítva éljük tovább, cumimentes, közös életünket. 🙂
Nem csak számunkra, hanem más szülők számára is igazi áldás egy cumi. A gyerek könnyebben elalszik, gyorsabban lenyugszik és a hisztik is ritkábban törnek rá. Persze számtalan hátránya is van: nyáladzás, fogproblémák és a beszédfejlődés hátráltatása. A cumit a szakemberek sem támogatják, hiszen hátráltatja a szopási készséget, középfül gyulladást okozhat és később a fogak növekedésére és állapotára is negatívan hat. Sajnos azonban a cumi megválás utáni mellékhatásokat is el kell viselnünk. Ilyenek az éberebb alvás, a sírások, a hisztik megnövekedése, a nehezebb napirend kialakítás és az alvások elcsúszása, elhagyása – még a jó alvó gyerekeknél is. Ha szerencsénk van, akkor pár nap, pár hét és visszaáll minden a régi kerékvágásba.
Fontos, hogy cumielhagyás előtt, időben tájékoztassuk a gyereket, hogy mi vár majd rá. Legyen ideje felkészülni, hiszen ez számára is nagy sokk lesz. Egy függőségről leszokni még felnőtteknek sem könnyű, akik ész érvekkel felfogják, hogy ideje megválni valamitől. A cumi az egyik alapvető babás eszköz ami nélkül már nem is baba a baba. Tehát ha betöltöttük a 2-3 éves kort, ideje babából, kisgyerekké változni és elhagyni a cumikát. Ehhez pedig nagy türelem, megértés és kitartás kell mindkét fél számára, ugyanis a cumi megvonás a felnőtteket is megviselheti és sokszor megtörhetünk, hogy mégis csak visszaadjuk neki amit kér.
A legtöbben úgy vélekednek, ha valamilyen módszerrel sikerül megszabadulni a cumitól, akkor ne törjünk meg és ne adjuk már vissza neki. Főleg, ha 1-2 napig már tudott nélküle aludni. A cumi visszaadással csak összezavarjuk szegényt. Érdemes valamilyen történetet keríteni a cumi elhagyás köré, ami megnyugtatja a kicsit és tudja, hogy nem kapja majd vissza a cumiját.
Mindig maradjon pozitív élmény a cumi elhagyása a gyereknek. Ne egy kutya egye meg, vagy dobjuk a szemétbe, vagy kenjük be kellemetlen ízű dolgokkal, esetleg hitessük el vele, hogy elveszett. Legyen kerek a kicsi számára, hogy a cumi hová került, miért nem kapja vissza és hogy helyette kap valami kellemeset. Egy helyettesítő plüss állat jó eszköze és új rutinja lehet az éjszakai alvásnak, hiszen cumi helyett egy kis édes plüss figurával térhet nyugovóra.
A cumi elhagyás nagy erőt igényel a gyermektől és a szülőtől egyaránt. Ezért ebben az időszakban többet játszunk, ölelkezzünk és próbáljunk sok pozitív emléket szerezni, ami kárpótolja a picit az őt ért veszteségért cserébe.
Neked is van véleményed a témáról? Írd meg most!